A JÓ STRESSZRŐL
A stressz szóról manapság a legtöbb embernek negatív gondolatok jutnak az eszébe. A stressz mindannyiunk életében jelen van, és a jelenlétére szükségünk is van.
Dr. Selye János, a stresszelmélet megalkotója a stresszt úgy definiálta, mint a szervezet önvédelmi mechanizmusa a minket ért ingerek hatására.
Evolúciós célja a környezet változásaihoz való alkalmazkodás segítése, illetve a veszélyhelyzetek elkerülésének, leküzdésének megkönnyítése.
Szervezetünk stressz reakciója elengedhetetlen volt a túléléshez. Manapság már nincs szükségünk erre a reakció sorozatra, ami azonban automatikusan elindul a stressz keltő ingerek hatására.
A minket ért stressz mozgósítja a tartalékainkat, ezáltal magasabb teljesítményre ösztönöz.
Létezik pozitív- és negatív stressz. A határ a kettő között mindenkinek máshol húzódik. A stressztűrő képességünk eltérő. Ugyanarra az élethelyzetre máshogy reagálunk. Egyes embereknek például nem okoz gondot mások előtt, nyilvánosan beszélni, míg másokat ez szorongással tölt el.
Lehetőségünk van arra, hogy a stresszt kiváltó helyzetre máshogy nézzünk. Például kihívásként. A stressz
kezelhető, csökkenthető. A változástatásban jól jöhet a külső segítség, akár egy coach személyében.
A pozitív stresszt onnan lehet felismerni, hogy rövid ideig tart, fokozza a kreativitást és a teljesítményt.
Amennyiben "jó" stressz ér minket, a szervezetünk működése rövid időn belül visszatér az egyensúlyi keretek közé, azaz visszalassul a légzés illetve a szívverés, csökken a vérnyomás, elmúlik a stressz okozta melegség érzés, izzadás.
Ilyen érzésünk lehet például egy randi előtt, egy sportversenyen, egy vizsgán. Pozitív stressz tehát általában a lelkesedés, az izgalmas várakozás, az öröm, az egészséges lámpaláz.
Nem olyan régen én is megtapasztaltam a pozitív stresszt. Ki kellett állnom a színpadra több száz ember elé. Nem magam miatt, hanem azért, hogy egy számomra nagyon kedves embernek örömet és életre szóló élményt szerezzek. Többen voltunk a színpadon, de így is átéltem a "jó" stressz tüneteit.
Gyorsabban vert a szívem, izgultam, zavarban voltam. Miután befejeződött a szereplés, jó érzéssel töltődtem fel. Mosolyogtam, boldog voltam, és nagyon örültem, hogy kiléptem a komfort zónámból. Egyrészt azért, mert örömet okoztam, másrészt azért, mert kipróbáltam valami újat, vagyis a komfort zónámból kilépve, átléptem a tanulási zónába.
Fontos, hogy a színpadra kiállást gondos felkészülés előzte meg. Amikor a számunkra kényelmes, kellemes közegből (komfort zóna) ki szeretnénk lépni, figyelni kell arra, hogy ne kerüljünk át a pánik zónába, mert ott már nem nálunk van a kontroll. Ebben tud segíteni egy coach. Lépésről lépésre haladni.
Egy ide illő idézet Shunmyo Masuno zen buddhista szerzetestől:
" Az élet időt és erőfeszítést igényel. Vagyis ha megspóroljuk az időt és az erőfeszítést, az élet örömeit küszöböljük ki. Tapasztald meg időnként, mi van a kényelmen túl!"
A pozitív stressz ugyanis hatással van a lelkünkre is. A felszabaduló hormonok hatására boldogabbak, egészségesebbek leszünk. A "jó" stressznek pozitív hatása van az immunrendszerünkre is.
Érdemes tehát kilépni a komfort zónánkból tanulás, új élmények szerzése céljából. Így tudunk fejlődni, előrelépni, új, izgalmas ismeretekre szert tenni.